A Magyar Posta négy bélyegképet tartalmazó alkalmi bélyegkisív kibocsátásával köszönti az 500 éves Hármaskönyvet (Tripartitum), amelyet az országbírói ítélőmesterből nádorrá lett Werbőczy István 1504 -ben kezdett el összeállítani, és 1514 -ben fejezett be. A bélyegképeken a Hármaskönyv 1565-ös, Debrecenben kiadott fordításának fedőlapja látható. A bélyeget Kara György grafikusművész tervei alapján az ANY Biztonsági Nyomda gyártotta. Az újdonság július 4-től kapható a nagyobb postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is. A XV. században a feudális széttagoltság és a központosítási kísérletek a jogalkotás terén is jelentkeztek. Az oklevelekbe foglalt jogforrások bizonytalanok voltak, városonként eltérő jogi szabályok érvényesültek. Német, cseh és lengyel előzmények után így Magyarországon is szükség mutatkozott egy egységes jogkönyvre. II. Ulászló király Werbőczy István országbírói ítélőmestert bízta meg a feladat elvégzésével. Az 1514-es országgyűlés elfogadta, a király aláírta, de a királyi tanácsban ülő bárók nem akarták a köznemeseket is bevonni a kormányzásba, ezért a törvénnyé emelését és bevezetését elszabotálták. Werbőczy István ezután saját költségén Bécsben kiadatta és eljuttatta a vármegyékhez, ahol a bíróságok használni kezdték. A Tripartitum a magyar szokásjog meghatározó gyűjteménye, és egészen 1848-ig használatban volt. Egyes passzusai a második világháború végéig érvényben voltak. A mű előszóra (Prologus) és három részre (Partes) tagolódik. A részek címekre (tituli) vannak felosztva. Az első részben található a híres „Partis primae titulus nonus”, a nemeseknek négy kiváltságos és fő szabadságáról, mely a magyar nemesség sarkalatos szabadságainak alaptörvényét képezte. Első magyar fordítását Weres Balázs készítette 1565-ben. (Forrás: wikipedia.org)