A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Katona József (1791-1830) legismertebb művének, a Bánk bán című drámájának bicentenáriumát. A bélyegképen Rohn Alajos rézmetszete nyomán Gertrudis és Bánk színpadi jelenete látható. A bélyegen uv-fényben Katona József portréja és aláírása tűnik elő. A bélyeget Weisenburger István grafikusművész tervei alapján, 200.000 példányban az ANY Biztonsági Nyomda gyártotta. Március 19-től kapható az ország nagyobb postáin, valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is Az Erdélyi Múzeum c. folyóirat legelső számában, 1814-ben pályázatot írt ki „Eredetiség s jutalomtétel” címmel, amelyre olyan művekkel lehetett pályázni, amelyek lehetőleg magyar történelmi eseményt dolgoznak fel, illetve nem imitálják a korabeli divatos nyugati műveket. A pályázat határideje egy év volt, vagyis 1815. szeptember végére kellett elkészülni vele. Valószínűleg erre az eseményre készült Katona József műve is, bár lehet, hogy már korábban írni kezdte. Az viszont bizonyos, hogy a pályázat hatására küldte be Kolozsvárra az ős-Bánk bánt, a Bánk bán első változatát. A Bánk bán második, végleges változata 1819-re készült el, nyomtatásban pedig 1820-ban jelent meg. A mű két változata közötti érdemi különbségek: Katona József világosabbá tette Melinda elcsábítását az altató- és hevítő porok segítségével, illetve a drámai szereplők körét szorosabbra vonta. Mindezek mellett a mű történelmi hitelesség szempontjából is javult, ugyanis a cselekmény időpontja is módosításra került. Katona József élete folyamán a cenzúra miatt nem mutatták be a művet. Az 1830-as években lassan ugyan, de mégis megkezdődött a Bánk bán diadalútja. Ősbemutatójára 1833. február 15-én került sor Kassán. 1839. március 23-án játszották a Nemzeti Színházban, öt évig pihentették s csak 1845-től kezdve szerepelt a színház műsorán. Az abszolutizmus éveiben nem játszották, de 1858. március 10-e óta szakadatlan a sikere. A mű jelentőségét az is mutatja, hogy 1848. március 15-én a Nemzeti Színház díszműsorán ez a mű szerepelt, bár végül a forradalom egyéb eseményei miatt valószínűleg elmaradt az előadás. 1861-ben – Egressy Béni szövegkönyve alapján – Erkel Ferenc dolgozta fel operává. (Forrás: wikipedia.org)