Az Európai Postaüzemeltetők Egyesületének (PostEurop) tagjai évente bocsátanak ki ugyanabban a témában bélyeget, amivel a tagországok azonos értékeiket mutatják be. Az „EUROPA” bélyeg jelenleg is az egyik legnépszerűbb gyűjtési tematika, és a hivatalos logóval ellátott kiadványok a legkeresettebb bélyegújdonságok közé tartoznak. A tagországok 2022-ben a történetek és mítoszok témakört jelenítik meg bélyegen. A 2x2 bélyegből álló magyar bélyeg-kisív Benedek Imre grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomda Zrt.-ben 20.000 példányban készült. A Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, egyes postahelyeken és a www.posta.hu–n vásárolható meg. A fehér ló mondája a honfoglalás környékén született legendák, mondák egyike, amely a haza földjének megszerzéséről szól, és évszázadokon át szájhagyomány útján maradt fenn, míg lejegyezték. Több forrás is fennmaradt erről a történetről. A fehér ló mondáját Anonymus is beleszőtte történeti munkájába, de szó esik róla a Budai és a Dubnici Krónikában is. A legteljesebb történetet a 13. század végén írt Képes krónika őrzi. A monda szerint Árpád vezér és nemesei hallottak Pannonia gazdagságáról, ezért követet küldtek a tartomány fejedelméhez, Szvatoplukhoz, aki átadta részére Árpád ménesének leggyönyörűbb példányát, egy fehér lovat. Cserébe egy kulacs vizet kért a Dunából, egy marék földet és egy kis füvet a mezőkről. Szvatopluk nem tudta, hogy ezzel tulajdonképpen átadta a terület feletti jogot. A magyar vezérek a történet szerint egy ősi keleti jogszokást használtak ki, aminek alapja az a hiedelem, hogy az országból, településből, házból kihordott föld, por vagy bármilyen tárgy az országot, tájat az ellenfél hatalmába juttatja. Árpád vezér ezután a hét vezérrel megérkezett Pannóniába, de nem mint vendég, hanem mint a föld jogos birtokosa. A fehér ló mondáját bemutató bélyegkisív grafikája a Képes krónika nyomán készült. A kapcsolódó borítékon honfoglaláskori hajfonat dísz rajzolata, míg a bélyegzőben egy ló ábrázolás stilizált rajza látható.