300 éve született Mária Terézia

495 Ft

Termék azonosító: 2017150030011

Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Ukrajna közös alkalmi bélyegblokk kibocsátásával emlékezik meg Mária Terézia születésének 300. évfordulójáról. A bélyeget Svetlana Milijaševič szlovén képzőművész tervezte és 60.000 példányban készült az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben. A bélyegblokk 2017. május 12-től vásárolható meg az elsőnapi postákon és a Filapostán, továbbá megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházán keresztül is. A magyar királyság kilenc évszázados történelme alatt mindössze két királynő uralkodott, a XIV. században rövid ideig Mária, Nagy Lajos leánya és a XVIII. században Mária Terézia. Mária Terézia, magyar uralkodói nevén II. Mária (németül: Maria Theresia Walburga Amalia Christina von Habsburg; Bécs, 1717. 5. 13. – Bécs, 1780. 11. 29.) a Habsburg-házból származó, III. Károly király és Erzsébet Krisztina királyné második gyermekeként született német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, aki 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, majd Lotaringiai Ferenccel kötött házassága révén 1745 és 1765 között a német-római császárné. A Habsburg–Lotaringiai-ház „ősanyja”. Magyarország egyik legnépszerűbb Habsburg uralkodója drámai körülmények között került a trónra 1740. október 20-án: apja, a fiúörökös nélkül elhunyt III. Károly halála után a birodalom oszthatatlanul szállt legidősebb lányára, Mária Teréziára. A császár halálát követő hónapok megmutatták, hogy a diplomáciai egyezségek keveset érnek, ha nincsen mögöttük ütőképes erő, mert szinte egész Európa a trónjára támadt, kétségbe vonván a Habsburgok nőági örökösödési jogát. A fiatal, alig 23 éves királynő nem kis részben a magyar rendek segítségének köszönhette trónjának megtartását. A közel 9 évig vívott, és végül a birodalma egyik legfejlettebb tartományának, Sziléziának elvesztésével járó örökösödési háborút lezáró aacheni békeszerződést követően a Habsburg Birodalom megőrizte egységét és a békés fejlődés korszakába lépett. Uralkodása első huszonöt esztendejében gyakran tartott országgyűléseket, és hozzájárult a magyar nádorok megválasztásához. Kedvezett a magyar rendeknek abban is, hogy a déli és délkeleti országrészeken létrehozott katonai határőrvidék területeit fokozatosan visszatagolta a magyar Helytartótanács és ezzel a magyar vármegyei szervezet igazgatása alá. Magyarország számára is jelentős hatással bírtak későbbi felvilágosult abszolutista rendeletei, többek között az 1754-ben hozott, a Magyarországot a Habsburg Birodalom gazdaságába integrálni igyekvő kettős vámrendszer, a jobbágyi szolgáltatásokat egységesen szabályozó úrbéri rendelet (1767), a kötelező alapfokú oktatást előíró 1777-es Ratio Educationis, a Nagyszombati Egyetem reformjai és Budára helyezése, és Fiume Magyarországhoz való csatolása is. Mária Terézia 1765-től a magyar rendiség mellőzésével, rendeletekkel kormányzott, azonban uralkodása alatt folyamatosan látványos gesztusokkal igyekezett magához kötni a „hű magyarjait”: 1749-ben a bécsi Theresianum akadémián alapítványt létesített tíz magyar nemesi növendék képzésére, kitüntetéseket alapított (1757-ben a Mária Terézia-, illetve 1764-ben a Szent István-rendet) és létrehozta az őt szolgáló magyar nemesi testőrséget. Nem csupán a magyar nemzet, hanem egy soknemzetiségű államalakulat népeinek életét és sorsát egyengette, gyakorlati célokat kitűző felvilágosult abszolutista uralkodóként lerakta a modernitás alapjait és megteremtette a további fejlődés lehetőségét. Az öt postaigazgatás által közösen kiadott bélyegkép grafikájának alapjául a bécsi Hadtörténeti Múzeumban (Heeresgeschichtliches Museum) őrzött, Mária Teréziát ábrázoló, ifjabb Martin van Meytens stílusában alkotó ismeretlen művész által festett, feltehetően a XVIII. század közepén készült festmény szolgált. Az alkalmi borítékon a bécsi Mária Terézia emlékmű sziluettje, az alkalmi bélyegzőn az uralkodónő aláírása látható. (Források: Glatz Ferenc (szerk.): A magyarok krónikája (1995); Tóth István György (szerk.): Millenniumi magyar történet, Budapest 2001; wikipedia.org)

Típus alkalmi bélyegblokk
Rövid leírás Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Ukrajna közös alkalmi bélyegblokk kibocsátásával emlékezik meg Mária Terézia születésének 300. évfordulójáról.
Gyártó nyomda ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
Kiadás éve 2017
Kibocsátás időpontja 2017. május 12.
Perforációs méret 30 x 36,92 mm
Vágási méret 96,5 x 79,5 mm
Példányszám 60000
Névérték 495
Téma történelem,híres ember
Tervező Svetlana Milijaševič (blokk); Weisenburger István (alkalmi boríték, alkalmi bélyegző)
Bélyegzett/Postatiszta postatiszta