A Magyar Posta Zrt. alkalmi bélyeg kiadásával köszönti a Magyar Tudományos Akadémia székház építésének 150. évfordulóját. Az 500 Ft névértékű bélyeget Pálinkás György grafikusművész tervezte és metszette. A Pénzjegynyomdában készült 155.000 példányban. A bélyegképen a Magyar Tudományos Akadémia székháza található. Az alkalmi boríték előoldalán Holló Barnabás: A Magyar Tudományos Akadémia alapítása c. domborműve látható. Az újdonság november 10-től vásárolható meg a készlet függvényében az elsőnapi postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is. A Magyar Tudományos Akadémia 1865-ben átadott palotája Budapest várostörténetének és építészettörténeti fejlődésének egyik fordulópontján született, a historizáló neoreneszánsz egyik első, mégis legérettebb és legértékesebb példájaként. 1860-ban országos gyűjtés indult az épület megépítésére. A tervpályázatot 1861-ben írták ki és a győztes, neoreneszánsz tervet Friedrich August Stüler német építész készítette. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra 1865. december 11-én került sor. Emil Wolff a homlokzati szobrokat, Holló Barnabás az alapítást ábrázoló domborművet készítette. A díszítésben mind a homlokzaton, mind a belsőben jelentős szerepet kap a korszakra oly jellemző allegorizáló törekvés. Ez nemcsak az építkezés időszakában, az 1860-as években jelentkezett, hanem akkor is, amikor a belső díszítés 20-30 évvel később megvalósított nagy befejező műve, a díszterem figurális és díszítő kialakítása elkészült. A díszterem freskói Lotz Károly nevéhez fűződnek, az üléstermet Ligeti Antal tájképei ékesítik. A Nemzeti Örökség Intézete a Magyar Tudományos Akadémiát 2012. január 1-jével történelmi emlékhellyé nyilvánította. Forrás: mta.hu Legutóbb 1998-ban jelent meg Magyarországon metszet-mélynyomású bélyeg. Ennek a technológiának köszönhetően a nyomdafesték szinte plasztikusan, a papír síkjából kiemelkedve, a legapróbb részletek ábrázolását is lehetővé téve jelenik meg. Semmilyen más nyomdatechnika nem alkalmas arra, hogy ugyanazzal a festékkel ennyire gazdag árnyalati terjedelmet hozzon létre, pusztán a vonalak mélységének váltakozásával. Nem véletlen, hogy a magyar bélyegkiadásban a réz- és acélmetszésű bélyegek a teljes magyar bélyegpaletta részeként képviseltetik magukat. A jelenlegi kiadás technikai megvalósításának újdonsága, a közvetlen lézergravírozás (ún. direct laser engraving, DLE) technológia, ami lehetővé teszi, hogy a korábbi hagyományos formakészítés helyett, közvetlenül a többképes nyomólemezbe égesse a lézer a bélyeggrafika vonalait, jelentősen lerövidítve ezzel a gyártás időigényét. Forrás: Pénzjegynyomda