A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával emlékezik meg a GULÁG-GUPVI áldozatairól. A szimbolikus megfogalmazású emlékbélyeg ifj. Szunyoghy András grafikusművész tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben készült 200.000 példányban. Az újdonság február 1-jétől kapható az elsőnapi postákon, valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is. Már a cári Oroszország is létesített kényszermunkatáborokat politikai ellenzékének elnyomására, ezek azonban még nem alkottak egységes rendszert. Az 1917-es forradalom után Lenin száműzette és táborokba záratta politikai ellenfeleinek jelentős részét. A kiépülő táborrendszer, amelyet orosz nevének kezdőbetűiből GULÁG néven ismer a világ, Sztálin egyeduralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését. Ezekben a lágerekben a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, a megbízhatatlannak számító volt hadifoglyokat, földjükről elkergetett parasztokat, illetve más okokból elhurcoltakat kemény fizikai munkára fogták. Napi 12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról, elszállásolásukról alig gondoskodtak. A mintegy 20-30 millió fogoly többségét pusztulásra kárhoztatták. A bolsevik munkatáborrendszer szerkezete Sztálin halálát követően roppant meg. Tényleges felszámolására az 1960-as években került sor. Magyarországon a második világháború végén, a Vörös Hadsereg által elfoglalt területekről kezdődtek meg az elhurcolások. A magyar katonai és a polgári internáltak az 1939-ben létrehozott GUPVI, vagyis a hadifoglyok és internáltak táborhálózatába kerültek. a politikai elítélteket a jóval szigorúbb GULÁG táborokba hurcolták el. A Magyarországról deportált kb. 800.000 emberből 300.000 halt meg a rabság során. Magyarország Kormánya – a kényszermunkára történő internálás 70. évfordulójáról való megemlékezés céljából – a 2015. évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította. Az Emlékbizottság a GULÁG-GUPVI Emlékévet 2017. február 25-ig – Kovács Béla kisgazda politikus elhurcolásának 70. évfordulójáig – hosszabbította meg. Forrás: beszedesmult.hu; Haraszti György: Emléknapi gondolatok; wikipedia.org