A Magyar Posta forgalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a kereszténység legnagyobb ünnepét, a húsvétot. Az értékjelzés nélküli, Belföld felirattal ellátott, öntapadós bélyegen és a hozzátartozó borítékon és bélyegzőn az ünnephez kapcsolódó grafikai kompozíciók láthatók Márián Gábor grafikus tervei alapján. A bélyegújdonság a Codex Értékpapírnyomda Zrt.-ben készült. Megvásárolható 2024. február 20-tól a Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, egyes postahelyeken és a Magyar Posta internetes áruházán keresztül is. A húsvét Jézus feltámadása, a kereszténység legnagyobb ünnepe. Az ünnephez kapcsolódó népszokások azonban a kereszténység előtti időszakra nyúlnak vissza, amikor még a nap-éj egyenlőséget, és vele együtt az újjászületést és a termékenységet ünnepelték. A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi nap-éj egyenlőség idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket. Magyarul a húsvét kifejezésünk szó szerint a nagyböjt végét jelenti, viszont az angol (easter) vagy a német (Ostern) esetében egész más eredet sejlik. Az ősi germán mitológia szerint Ostara (Oestre vagy Eastre) volt a tavasz és a termékenység istennője, egyben a gyerekek legjobb barátja. A történet szerint az istennő, hogy elkápráztassa a gyerekeket, az egyik madarát nyúllá változtatta. Ez a nyúl élénk színűre festett tojásokat tojt, amelyeket az istennő a gyerekeknek ajándékozott. A húsvéti nyúl az ünnephez szorosan kötődő figura, a gyermekfolklór része: a gyermekek hisznek benne, hogy titokban ajándékot hoz nekik. A keresztény kultúrkörben szokás a – gyakran húsvéti nyulat ábrázoló – képeslapküldés. Húsvét előtt az áruházakban népszerű termék a csokoládé, illetve a plüssből készült nyúl is. A bélyeg és az elsőnapi bélyegzésű alkalmi borítékon (FDC) található bélyegző fő motívuma a húsvéti nyúl, míg az alkalmi borítékon egy tavaszt idéző kompozíció látható.