Az Építészet Világnapján a Magyar Posta alkalmi bélyegkisív-párt bocsát ki az Építési és Közlekedési Minisztériummal együttműködésben. Az összesen 16 bélyegképet tartalmazó kétféle kisív Kocsis Hedvig grafikus tervei szerint a Pénzjegynyomdában készült. Az újdonság 2025. október 6-tól megvásárolható a Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, egyes postahelyeken és a www.posta.hu-n. A kortárs magyar építészet a magyar kultúra szerves része, kiemelkedő alkotásai méltán adnak büszkeségre okot. A bélyegkibocsátás célja, hogy egy újabb lépést tegyen a magyar építészet presztízsének és az építész szakma megbecsültségének növelése érdekében. A két kisíven a kortárs magyar építészet legjelentősebb és a közelmúltban a szaktárca által díjazott épületei jelennek meg. Az Építészeti Államtitkárság javaslatára 16 olyan értékes épület került be a válogatásba, amelyek összhangban vannak a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény építészeti alapelveivel, valamint Magyarországon, a hazai és nemzetközi szakma által rangos díjakkal elismert magyar építészek tervei nyomán valósultak vagy újultak meg. A tematika széles merítésében egymás mellett szerepelnek templomok (derekegyházi Szentháromság-templom, pátyi Szent II. János Pál pápa templom, hollóházi Szent-László templom, debreceni Szent György-templom), sportlétesítmények (Puskás Aréna, MET Aréna), csarnokok (Pécsi Vásárcsarnok, Hungexpo Főépület), rekonstrukciók és bővítések (Normafa Síház, dégi Festetics-kastély, geszti Tisza-kastély), kulturális építmény (Néprajzi Múzeum), borászat (Sauska Tokaj), metróállomás (Fővám téri M4-es metró), kőház a hegyen (Badacsonytomaj) és egy városi fürdő is (makói Hagymatikum). Az épületek neves tervezők közelmúltban átadott, illetve felújí-tott munkái. A két kisíven látható nyolc-nyolc kép a fentnevezett épületeket jeleníti meg az elnevezésükkel és alkotóikkal együtt. Az elsőnapi bélyegzésű alkalmi borítékon (FDC) a debreceni Szent György-templom látható. Az alkalmi bélyegző grafikáján szereplő kompozíció magába foglalja a természeti környezet és az épített környezet közötti egyensúly megteremtésére való törekvést, amely az említett törvényben megfogalmazott jogalkotói szándékot tükrözi.