A Magyar Posta folytatja a hazánk múzeumi gyűjteményeit bemutató alkalmi bélyegsorozatát. Az aktuális címleteken a nyíregyházi Jósa András Múzeum és a pápai Kékfestő Múzeum érdekes és látványos kincsei közül válogattunk. A bélyegek négy címletet tartalmazó kisív formátumban jelennek meg. Az újdonságok Baticz Barnabás grafikusművész tervei szerint, a Pénzjegynyomdában készültek. A kiadványok 2018. június 1-jétől kaphatók az elsőnapi postákon, a Filapostán, továbbá megrendelhetők a Magyar Posta internetes áruházában is. Múzeumba járni különleges élmény. A kiállított művészeti alkotások, régészeti leletek és tárgyak megmutatják, milyen gazdagok is vagyunk: mennyi szép és jó, érdekes és nagyszerű dolog vár arra, hogy felfedezzük őket. Minden múzeumi tárgy egykor része volt elődeink életének, és jelenkorunk ezekből a tárgyakból is táplálkozik, ezért megérdemlik, hogy megismerjük őket. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza • Kelet-Magyarország legrégibb közművelődési és tudományos intézménye az 1868. december 1-jén életre hívott, megyei hatókörű városi múzeum. Az intézmény európai hírű régészeti gyűjteménnyel, országosan ismert honfoglalás kori leletanyaggal rendelkezik, bronz kincsleletei kiemelkedő fontosságúak nemzetközi viszonylatban is. A néprajzi, helytörténeti, képző- és iparművészeti, numizmatikai, irodalomtörténeti gyűjtemény, valamint a történeti dokumentumtár nem kevéssé becses. Tagintézménye a Sóstói Múzeumfalu és a Kállay Gyűjtemény. A bélyegen a múzeumalapító, egykori tiszti főorvos, Jósa András (1834–1918) Zahoray János festőművész által készített portréja, a múzeum homlokzata, a huszároknak emelt A magyar huszár bronz lovas szobra szerepel, valamint a múzeum legszebb kincsei közé tartozó, Rakamaz településen talált honfoglalás kori kaftánveret. Az elsőnapi borítékot Jósa András portréja, a múzeum homlokzata és a kaftánveret díszíti, az alkalmibélyegző-grafika alapjául szintén ez utóbbi szolgált. Kékfestő Múzeum, Pápa • Az alapító a szászországi Sorauból (ma: Zary, Lengyelország) bevándorolt Carl Friedrich Kluge volt, aki 1783-ban telepedett le Pápára. Műhelyük a 19. században már gyári méretű kékfestő üzemmé vált. 1962-ben nyilvánítottak múzeummá, mely közép-európai szinten is egyedülálló műemlék együttes. Kézi és gőzmeghajtású gépei ma is működőképesek. Az épületeken végighaladva a kékfestés munkafolyamatairól, technikatörténetéről kapunk részletes áttekintést, melyet a szárítópadláson található Bódy Irén iparművész életmű-kiállítása tovább színesít. A múzeum folyamatosan jelentkezik néprajzi, ipartörténeti témájú vagy kézműveseket, különböző textileket bemutató időszaki kiállításaival, múzeumpedagógiai foglalkozásaival. A bélyeggrafika a festőmedencéket tartalmazó küpa-szoba egy részletét és a Kluge család kézi mintafáit – köztük a címeres mintafát, a háttérben pedig textilmintákat ábrázol. Az elsőnapi borítékon a küpa-szoba, egy mintakönyvrészlet, mintafa, a múzeum homlokzata, Kluge Ferenc (1827-1871) és Kluge Károly (1853-1919) portréja, az alkalmi bélyegzőn pedig szintén egy mintafa tekinthető meg.