A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a Magyarország és Horvátország közös szervezésében megrendezésre kerülő Női kézilabda-Európa-bajnokságot. A bélyegen egy akciójelenet, valamint az Európa-bajnokságot szervező két ország zászlója látható. A kibocsátás filatéliai érdekessége, hogy a bélyegívben lévő bélyegek vegyesen, oszloponként elforgatott állással helyezkednek el. Az újdonságot Berta Ágnes grafikusművész tervei alapján az ANY BiztonságiNyomda gyártotta. November 6-tól kapható a nagyobb postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is. Kézilabda bélyeg A 2014-es női kézilabda-Európa-bajnokságot december 7-21. között közösen rendezi Magyarország és Horvátország. A torna győztese részvételi jogot szerez a 2016-os nyári olimpiai játékokra és a 2015-ös női kézilabda-világbajnokságra. A torna mérkőzéseinek három magyarországi (Budapest, Debrecen, Győr) és három horvátországi (Eszék, Varasd, Zágráb) város ad otthont. A döntőt a Papp László Budapest Sportarénában rendezik. A tornán összesen 16 ország vesz részt: a két rendező (Horvátország, Magyarország) és a tizennégy, selejtezőkből bejutott csapat (Dánia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Montenegró, Németország, Norvégia, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna). A magyar válogatott december 7-én Győrben kezdi meg szereplését Oroszország ellen. Két nappal később Lengyelországgal játszik, majd december 11-én Spanyolország ellen zárja a csoportkört a csapat. Hozzávetőlegesen a századforduló környékén, három, egymáshoz meglehetősen hasonló játék fejlődött ki: a dániai haandbold, a németországi torball és a prágai hazena. Ezek tekinthetően a mai kézilabdázás közvetlen elődjeinek. Az eltérő szabályokat egyesítették, és 1917-ben, Berlinben kihirdették. Az új játék neve nagypályás kézilabda lett. Az észak-európai országok jelentős részében viszont az időjárás viszontagságai miatt a szabadtéren űzhető nagypályás játékot nem játszották, sőt ezekben az országokban a kézilabdázás teremsportként vert gyökeret. Jelentős változást az 1950–60-as évek hozott, amikor a kispályás kézilabda háttérbe szorította a lassúbb nagypályás kézilabdázást. 1966 után már csak kispályás mérkőzéseket rendeztek. Az újabb mérföldkő 1972, amikor a férfi, majd 1976, amikor már a női csapatok is lehetőséget kaptak az olimpiai versengésre. Az 1980-as években a kézilabdázást az egyre növekvő népszerűség, a szabályok megszilárdulása, a sportág megerősödése és technikai-taktikai repertoárjának látványos fejlődése jellemezte. A kilencvenes évekre az egyik legnépszerűbb sportággá nőtte ki magát. (Forrás: wikipedia.org)