A Magyar Posta promóciós személyes bélyeg kibocsátásával köszönti a 700 éves királyi székhelyként ismert, Visegrádot. A Saját bélyegem személyes bélyeg szelvényrészének megnyomtatásával készült filatéliai újdonságot 35.000 példányban a Pénzjegynyomda gyártotta, és 2023. június 19-től megvásárolható a Filapostán, a kijelölt postahelyeken, továbbá megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is. Visegrád Magyarország egyik legkisebb városa, a hazai és nemzetközi turizmus kedvelt célpontja, mely az ország egyik leglátogatottabb üdülőkörzetében, a Dunakanyarban fekszik. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége. A várrendszert IV. Béla idején kezdték el építeni. I. (Anjou) Károly király 1323-ban költöztette udvartartását Visegrádra, és tette meg királyi székhelyévé. Nagy valószínűséggel ebben az évben nyerte el Visegrád a szabad királyi városi rangot is. Nemzetközi jelentőségűvé a 14. században, az Anjouk idején vált. 1335-ben itt rendezték meg az I. (Anjou) Károly által szervezett Visegrádi királytalálkozót, a cseh és a lengyel király, valamint a Német Lovagrend és több német választófejedelem részvételével. Ez szolgált történelmi előképként az 1991-ben létrejött Visegrádi Együttműködésnek. I. (Anjou) Károly a magyar Szentkoronát a visegrádi Fellegvárban helyezte el, és később itt őrizték Nagy Lajos, Mátyás és a Jagellók uralkodása alatt. A királyi palotát Nagy Lajos kezdte el építeni, majd később Zsigmond folytatta az építkezéseket. Következő fénykora Mátyás király uralkodása alatt jött el. A messze földről érkezők „földi paradicsomként” írták le Visegrádot. E virágzás a török időkig tartott, amikor is az ország minden tájához hasonlóan óriási hanyatlás és pusztítás vette kezdetét. Az újbóli fellendülés a 19. században kezdődött. A bélyeghez tartozó szelvény, boríték és bélyegző a 14. századi Visegrádot ábrázoló grafika, valamint Visegrád város mai logójának felhasználásával készült.