A Magyar Posta hazánk gyümölcs kultúrflórájának filatéliai bemutatására és megörökítésére elindult bélyegsorozata legújabb darabjait bocsátotta ki. A csendéletet idéző grafikai kompozícióban megfogalmazott bélyegképekre két gyümölcs került. A 245 Ft-os bélyegen a besztercei szilva, a 260 Ft-os címleten pedig a tahi szamóca látható. Az alkalmi boríték és bélyegző grafikáját további gyümölcskompozíciók díszítik. A bélyeget Benedek Imre grafikusművész tervei alapján az ANY Biztonsági Nyomda gyártotta. Az újdonság augusztus 6-tól kapható a nagyobb postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is. Besztercei szilva ▪ Nagy genetikai változatosságot mutat, köszönhetően nemcsak erőteljes vegetatív, hanem generatív hajlamának is; a fajta- és alakváltozatossága, keveredése annak is köszönhető, hogy nagy földrajzi régióban termesztették, szinte egész Európában. K. Gesner aszalványát gyógyszerként ajánlotta a patikákból 1552-ben. A tokaji aszú kivitele nagyban segítette elterjedését. Valószínűleg nem a Kárpát-medencében keletkezett fajta, mintegy 800 éve honosodott meg, ma is kb. 100-150 klónfajtája ismert. Nagy gond, hogy sharka vírusra nagyon fogékony. Viszont kiváló beltartalmi mutatókkal rendelkezik, a felhasználása szinte korlátlan (frissen, lekvár, dzsem, sajt, ivólé, bor, pálinka; hús és tésztás töltelék), ráadásul faanyaga és kőmagja is alkalmas faragni, mézgájával pedig szeplőt halványítottak. Tahi szamóca ▪ A Szentendrei-szigeten a Lujza szamócából keletkezett fajta. A XX. század elején német nemesítők terjesztették el ismeretlen eredetű tövekről. Gyenge növekedésű, kiváló termőképességű; középnagy-nagy, hosszúkás, szív alakú gyümölcse sötétvörös, húsa téglavöröses. Fényes felületű, kissé szőrös, zamatos, illatos és kemény állományú. Jól bírja a szállítást, alkalmas fagyasztásra és konzervnek. Télálló, de a szárazságot nehezen viseli, épp ezért ott alakult ki termesztő körzete s a tájfajta. A Madame Moutot-val egy időben, vagy attól 1-3 nappal korábban érik; mára szinte teljesen eltűnt, kivadultan a Szentendrei szigeten találkozhatunk vele régi kertekben, pedig hajtatásra is alkalmas. A ’60-as években még gyakran ültették. (Összeállította: Dr. Surányi Dezső)